Évek óta nehezen tudom összeegyeztetni a téli és nyári ruhatáramat az időjárással. Egy évben kétszer rendezek gardróbátpakolást. Kábé áprilisban és kábé októberben. Ilyenkor a hely szűke miatt tulajdonképpen felről le és lerről fel megcserélem a téli, illetve nyári ruhákat a szekrényemben elérhetőség és kihasználhatóság szerint. Azonban. Egy márciusi kánikula és egy májusi havazás ma már egyáltalán nem meglepő fordulat, így gyakorlatilag a teljes készlet jó ha elérhető egész évben. Nem könnyen kivitelezhető ez egy olyan állandó ruhatárnál sem, mint az enyém, amely évek óta ugyanazokból a darabokból áll; a méretem, az ízlésem és az anyagi helyzetem is stagnált az elmúlt időkben, a külvilág elvárásai sem változtak velem szemben.
De mit csináljak egy három havonta teljes kollekciót váltó totyogó esetében?
Végre túladtam az összes télikabáton, overálon, kötött sapkán, kesztyűn, bélelt nadrágon. Beszereztem új méretben a farmerdzsekit, vászonnadrágot, vettem napszemüveget, szalmakalapot. Erre május idusán beköszönt a fagy. Nem csak hajnalban. Napközben is.
Akkor most mit adjak a gyerekre? (Merthogy én ma piknikezni megyek vele a parkba az tuti.) Múlt őszi kollekcióból steppelt pufimellény (cipzár nem ér össze), téli harisnya (sarokvarrása a talp közepénél), tavaszi farmersort, nyári napszemüveg. Szegény leány.
Helgus, szerencsére, ebben is csinos.
Kommentek