– Cicák! Sok cica! – lelkendezett a minap Helgus egy alomnyi kismacska láttán. Leszállt a kismotorról és elindult feléjük: – Simi-simi!
– Kincsem, nem menj oda! Az anyacica most szoptatja a kicsinyeit. Ne zavarjuk őket! – húztam vissza és épp elkezdtem volna magyarázni, hogy ez mit is jelentett nálunk pár hónappal ezelőttig, de ő megelőzött.
– Helgus is szopizik, tudom, Anya cicije! – azzal megölelt és adott egy puszit a ruhámra a mellem felett.
Szerencsés anyuka vagyok, mert a Lányom a születése után egy órával megtanította nekem, hogy kell szoptatni. Zökkenőmentesen. 12 hónapot terveztem, 16 lett belőle. Csodálatos időszak volt.
Augusztus 1. – A szoptatás (anyatejes táplálás) világnapja
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: